habilitált tudományos főmunkatárs, kibernetikus, jövőkutató, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége szakértőjének hivatalos oldala
Ma került megrendezésre az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán a XXXV. Jubileumi Kandó Konferencia, ahol „A társadalmi kredit rendszerének információbiztonsági kérdései” címmel tartottam előadást. Inspiráló volt a számomra, hogy az előadás után még közel negyed órán keresztül kaptam kérdéseket a hallgatóságtól, többek között a rendszer európai és magyarországi implementálhatóságával és ennek etikai következményeivel kapcsolatban is.
Előadásom betekintést engedett abba a kutatásomba, melynek támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programja.
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hivatalos Magyar Tudomány Ünnepe 2019-es rendezvényére a mai napon került sor a gödöllői campuson.
Az én előadásom címe: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai. Az előadásom szűk – 20 perces – időkeretében arra vállalkoztam, hogy áttekintést adok kollégáimnak és vendégeinknek arról, hogy az elmúlt években milyen témák kerültek tudományos érdeklődésem középpontjába, illetve, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a gazdaság- és társadalomtudományokhoz.
Hivatalosan ez volt az utolsó tudományos-szakmai előadásom a Szent István Egyetemen, ugyanis 2020. június 30-tól közös megegyezéssel megszűnik az Egyetemmel a jogviszonyom.
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mesterséges Intelligencia Műhelyében a Mesterséges intelligencia a biztonságtechnikában című tantárgy keretében tartotta meg Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetemen információbiztonsági szakmérnökként végzett hallgatója gyakorlatias előadását.
a téma elméletének ismertetésea téma gyakorlatának bemutatásaRaspberry PI + Movidius
A műhelyen a Movidius Neural Compute Stick, a Raspberry Pi, illetve egy kamera, valamint a kapcsolódó számítógép és szoftverek segítségével Zoli bemutatta, hogy ezekkel az olcsó eszközökkel, s a megfelelő szakmai tudás birtokában hogyan lehet megvalósítani az arcfelismerést a gondolattól a működő modellig a mesterséges intelligencia és a neurális háló segítségével.
Aki szeretne az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mesterséges Intelligencia Műhelyéhez csatlakozni, az keressen meg e-mail-ben!
2019 októberének elején jelent meg Simon János professzor úr szerkesztésében, a CEPoliti Kiadó gondozásában az „Egy csodálatos magyar elme – Harsányi János élete és munkássága” című, tizenhárom tanulmányt tartalmazó tudományos-szakmai könyv.
A kötetben tanulmányait Dr. Ignácz Lilla, Prof. Dr. Pokol Béla, Prof. Dr. Simon János és Dr. Zachar Péter lektorálták, az igényes megjelenés (borító és tördelés) Simon Bálint érdeme.
A könyvben a 331. oldaltól kezdődően olvasható a „A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával” című írásom, melynek bevezetőjében a következőket írom:
Egy csodálatos magyar elme
A játékelmélet és a(z információ)biztonság kapcsolata már több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a két terület kapcsolódási pontjainak bemutatásával és lehetséges közös fejlődési irányainak meghatározásával eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott. Ha a téma történeti, s különösen hazai vonatkozású fundamentumát kívánjuk megadni, akkor mindenekelőtt Neumann Jánost kell megnevezni. Neumannt ugyanis nem csak a digitális számítógép elvi alapjainak megalkotásáért tiszteljük, hanem a játékelmélet területén folytatott tevékenységéért is, hiszen ő volt az, aki egy 1928-ban megjelent munkájával útjára indította a játékelméletet (Neumann 1928). Ez ma már többek között a matematikában, a közgazdaságtanban, a pszichológiában, a szociológiában, a számítástechnikában, a biológiában, s újabban a mesterséges intelligenciában, a gépi tanulásban, valamint az ember-gép (ember-robot) interakcióinak vizsgálatában is fontos szerepet kap. A játékelmélet fontosságát és elismertségét jelzi, hogy többen kaptak Nobel-díjat e területen (is) végzett tevékenységükért, nevezetesen Reinhard Selten, John Forbes Nash, Harsányi János, Thomas Schelling, Robert Aumann, Leonid Hurwicz, Eric Maskin, Roger Myerson, Alvin E. Roth, Lloyd S. Shapley, Jean Tirole. A tanulmány a biztonság, s azon belül az információbiztonság és a játékelmélet kapcsolatát, valamint e kapcsolat többi tudományterülettel való relációját kívánja bemutatni. A biztonság fogalmi keretébe elsősorban a fizikai, a logikai, valamint a humán biztonság tartozik, melyek közül jelen írásban a humán biztonságra helyeződik a hangsúly. Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme maga az ember, aki általában a rendszereket tervezi, használja, fenntartja, üzemelteti, fejleszti, javítja. Az ember társas lény, kapcsolatba kerül más emberekkel, azokkal adatokat, információkat, tudást, tapasztalatot, bölcsességet oszt meg. A kommunikációs szituációk a játékelmélet diszciplináris keretében is vizsgálhatók, mivel a játékosok száma, a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek és információk száma, a kooperatív, illetve kompetitív játékstratégia, a döntéshez rendelkezésre álló idő, a szituációt befolyásoló környezet, valamint a véletlen megjelenése összességében vizsgálódásra alkalmas terepet ad. A digitális korban, vagy más névvel az adatok korában az adat és az információ felértékelődött, megszerzése, felhasználása előnyt jelent, míg elvesztése, vagy illetéktelen kezekbe kerülése hátrányt jelent. Az információbiztonság területén a szigorúan titkos, a titkos, a bizalmas, a korlátozott terjesztésű, illetve a szabadon hozzáférhető adatokat különböztetjük meg. E besorolás, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok értelmében a személy-személy, illetve szervezet-szervezet (képviselői) közötti kommunikáció rendszerint nem lehet teljes információs, még akkor sem, ha mindkét fél legális-illegális módszerekkel minél több információt akar megtudni a másikról, annak viselkedéséről, döntési helyzetéről, pozíciójáról, stb. Ez összességében azt jelenti, hogy a személyközi kommunikáció és a humán információbiztonság területén elsősorban a Harsányi-féle nem teljes információs játékokkal lenne célszerű foglalkozni. Ahogy majd írásomban látni fogjuk a teljes információs játékok is jó lehetőséget adnak a vizsgálódásra, különösen, hogy tanulmányomnak nem célja a komoly matematikai képletek, bizonyítások, levezetések, igazolások közlése, sokkal inkább a közérthetőség és a középiskolai matematikai tudást feltételező megismerhetőség biztosítása. A fentiek alapján tanulmányomat a biztonság, az információbiztonság, a humán biztonság, a személyközi kommunikáció, valamint a kommunikációs szituációk mentén építem fel, szem előtt tartva a játékelmélet (nem csak) Harsányi-féle megközelítését.
Bár a Wikipédia meglehetősen sok eseményt és évfordulót sorol fel a szeptember 29-i nappal kapcsolatban, az idén hetvenéves Berek Lajos professzor emeritus, nyugalmazott mérnökezredes, szobrászművész neve nem szerepel a felsorolásban. Igaz, ha Professzor Úr nevére rákeresünk, akkor gazdag és sokrétű életének néhány területét ismertető oldallal azért találkozhatunk.
Berek hetven (könyvborító)
Nekünk tudósoknak Professzor úr elsősorban a tudós tanárt jelenti, aki a biztonságtechnika területén meghatározó és megkerülhetetlen szaktekintély lett. Tudományos pályáját szakkönyvek, jegyzetek, oktatási anyagok, konferenciaelődások, témavezetettjeinek sikeres szak- és diplomadolgozati, illetve doktori disszertáció-védései jelzik egyfelől. Másfelől megannyi kolléga, pályatárs, vezető, beosztott, hallgató, aki hálás szívvel és örömmel gondol Professzor úrra. Számukat még csak megbecsülni is lehetetlen vállalkozás. Közülük a „Berek Hetven – egy élet a hadtudomány és a művészet szolgálatában, a hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntése” című meglepetéskötet szerkesztője azokat választotta ki, akiknek Professzor úr volt, vagy jelenleg is a doktori témavezetője. A Prof. Dr. Rajnai Zoltán és Dr. habil Berek Tamás PhD által lektorált könyv szakmai-tudományos részének a szerzői így Bálint Krisztián, Domján András, Dr. Elek Imre PhD, Gáll Tamás, Jurás Zsolt, Kálmán László, Dr. Kollár Csaba PhD, Dr. Schüller Attila PhD, Dr. Szabó Gyula PhD, Dr. Szűcs Endre PhD és Dr. Zöllei Zoltán PhD lettek. A kötetben a szakmai-tudományos írások mellett megtalálhatók Prof. Dr. Kovács Levente jelenlegi és Prof. Dr. Réger Mihály korábbi rektor, Prof. Dr. Cvetityánin Lívia, a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetője, illetve Prof. Dr. Rajnai Zoltán dékán, valamint a tanulmányok készítőinek köszöntői is. Professzor úr szubjektív pályaképét Berek László könyvtárigazgató és Lamár Krisztián egyetemi adjunktus rajzolták meg.
A kötet ünnepélyes átadására és Professzor úr meglepetés-köszöntésére, s ennek keretében egy zeneszámmal egybekötött születésnapi köszöntő közös éneklésre – melyet Illés Mihály munkatársunknak köszönhetünk – az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dísztermében került sor október elsején. Valamennyi kolléga és meghívott vendég maximálisan és önzetlenül azon fáradozott, hogy a Professzor úr előtt mindvégig titokban tartott ünnepség – a szeretetprojekt – jól sikerüljön. Úgy gondolom, hogy a fényképek, a baráti köszöntők és Professzor úr meghatódott és emberi reakciói erről tanúskodtak.
Amikor Professzor úrral találkozom, s megkérdezem, hogy hogy van, azt szokta mondani, hogy időarányosan. Mindannyiunk nevében írom, hogy remélem, nagyon jól van, mert akkor ez azt is jelenti, hogy még sok ideig gazdagíthat mindnyájunkat tudásával, bölcsességével, emberségével.
A hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntésének alkalmából szerkesztett kötet ittérhető el
2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartok előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén.
Előadásom rövid ismertetése: A mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó technológiák (big data analitika, IoT hálózat, felhő alapú számítástechnika, robotika, stb.) az élet szinte valamennyi területén megjelentek, vagy a közeljövőben megjelennek. Ez alól a biztonságtechnika és a biztonságtudomány sem kivétel. Az előadás a technológiai háttér és a társadalmi hatások áttekintése után konkrét példákat is ismertet a biztonságtechnika különböző léptékeiben.
A 2003 szeptemberében elkezdett főállású tudományos pályám újabb állomásához érkeztem. A Szent István Egyetemen az elmúlt tíz évben teljesítettem mindazokat a feltételeket (oktatási tevékenység, kutatási tevékenység, publikációs tevékenység), amik alapján elkészítettem az egyetemi docensi pályázati anyagomat, melyet az arra kijelölt minősítő bizottság elfogadott, s a magyar és angol nyelven tartott előadásaimmal együtt összességében megfelelőnek talált arra, hogy az egyetemi docensi kinevezésemet a kari tanács ülésén napirendre tűzze.
A kari tanács szeptember eleji ülésén Prof. Dr. Popp József dékán úr a kinevezésemmel kapcsolatban maximális támogatásáról biztosított, illetve a kari tanács jelen levő tagjai 17 igen és 2 nem szavazattal elfogadták az előterjesztést, így 2019. szeptember 9-től hivatalosan is egyetemi docens lettem.
Hálás szívvel gondolok azokra, akik ebben a hosszú, s nem mindig örömteli szakmai úton támogattak. Kiemelten köszönöm azok támogatását, akik akkor is mellettem voltak, amikor vesztésre álltam. Most megerősödve, új célokkal, s megannyi kutatási témával a fejemben megyek tovább.
Előző bejegyzésemben már írtam arról, hogy holnap három előadást fogok tartani a Kutatók Éjszakája 2019 rendezvényen Gödöllőn, illetve Budapesten. Időközben elkészítettem és feltöltöttem a három előadásom prezentációját a https://www.slideshare.net/drkollarcsaba oldalra:
