tudomány kategória bejegyzései

Témahirdetés az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában (2)

Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
katonai műszaki tudományok
Katonai Műszaki Doktori Iskola

témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): KMDI
helyszín rövidítés: KMDI

A kutatási téma leírása:

A tudományos probléma megfogalmazása*
Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.

Kutatási célkitűzések:
(1) A hazai és a nemzetközi releváns szakirodalom feldolgozása.
(2) A kibernetikai és játékelméleti alapok megismerése, elsősorban a katonai értelmezés fókuszában.
(3) Az ember-gép interakció értelmezése a különböző tudományok megközelítése alapján.
(4) Hangsúlyosabban megvizsgálni a katona-gép kölcsönös tanító-fejlesztő lehetőségeit a katonai és katonai műszaki területeken.
(5) Elemezni a gép (mesterséges intelligencia) döntéselőkészítő, -támogató és -hozó lehetőségeit a Sheridan-skála (és/vagy más releváns megközelítés) alapján a katonai és katonai műszaki területeken.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
(1) A katona-robot interakció vizsgálata és részletes bemutatása
(2) A katona-robot együttműködésen alapuló kompetencia- és képességfejlesztési tanulási és tanítási módszerek vizsgálata, új módszerek kidolgozása, ezek kipróbálása és validálása
(3) A humán (katonai) döntési folyamatot támogató gépi (mesterséges intelligencia) algoritmusok és eljárások vizsgálata, a kritikus döntési helyzetekben és katonai műveleti területen (is) alkalmazott kockázatcsökkentési protokollok kidolgozása és gyakorlati kipróbálása
(4) A gépi tanulásból/tanításból eredő (nem csak) információbiztonsági problémák kezelésére kidolgozott módszertan, mely adaptálható a Magyar Honvédség számára

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-06-30

Témahirdetés az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában (1)

A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
katonai műszaki tudományok
Katonai Műszaki Doktori Iskola

témavezető: Kollár Csaba
társtémavezető: Prof. Dr. Haig Zsolt
helyszín (magyar oldal): KMDI
helyszín rövidítés: KMDI

A kutatási téma leírása:

A tudományos probléma megfogalmazása*
Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme a rendszerek fejlesztésével, használatával, üzemeltetésével foglalkozó polgári, vagy katonai (szak)ember. Az ő információbiztonság-tudatosságának megléte és fejlesztése így kiemelt feladat az információbiztonság területén.

Kutatási célkitűzések:
A téma három célkitűzésnek kíván eleget tenni. (1) A humán tényezők szerepének és fontosságának vizsgálata az információbiztonság komplex értelmezésében a polgári és katonai szervezetekben és egységekben dolgozó (felső)vezetők és alkalmazottak körében. (2) Feltárni és bemutatni azokat a (kiber)támadási pontokat, platformokat és helyzeteket, ahol a social engineerek a munkavégző ember általános és személyére vonatkozó pszichológiai és kommunikációs tulajdonságainak ismeretében képesek realizálni a számítógép-, illetve a humán alapú social engineering technikákat. (3) Olyan képzési és (tovább)képzési módszereket és eljárásokat kidolgozni az egyéni és csoportos oktatás, tanácsadás, coaching, mentorálás és egyéb szakmai szolgáltatások során, amelyek a munkát végző embert felkészítik a social engineering típusú támadások felismerésére és kivédésére, illetve folyamatosan erősítik és fejlesztik információbiztonság-tudatosságát.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
(1) A social engineering technikák pszichológiai, szociológiai és kommunikációs mód-szereinek vizsgálata és részletes bemutatása (pl.: hazugság, manipuláció, személy- és csoportközi kommunikáció) az információbiztonság komplex megközelítésében.
(2) Képzési és továbbképzési programok, szakmai szolgáltatási megoldások kidolgozása, melyek folyamatosan erősítik és fejlesztik a (felső)vezetők és beosztottaik információbiztonság-tudatosságát.
(3) A képzési programok és szakmai szolgáltatások bevezetése a polgári és katonai szer-vezetek és egységek információbiztonsági felkészítési és fejlesztési programjaiba.

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-06-30

Témahirdetés az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájában (4)

A komplex domotika rendszerek működése és információbiztonsági kérdései

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Óbudai Egyetem
katonai műszaki tudományok
Biztonságtudományi Doktori Iskola

témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház utca 8.
helyszín rövidítés: ÓEBGK

A kutatási téma leírása:

Az utóbbi években a domotika, vagyis az intelligens házak/épületek tudománya egyre komolyabb szerepet kap a nemzetközi tudományos diskurzusokban. A domotika elvárások szerint varratmentes módon integrálja magába az épületgépészet, az épületvillamosság, az épületautomatizálás (épületinformatika), valamint a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit annak érdekében, hogy az épített lakó- és munkakörnyezetben levő ember magát minél komfortosabban, kényelmesebben, biztonságosabban érezze. A domotika rendszerekben felhasznált szenzoroknak köszönhetően nagyon sok és folyamatosan termelődő adat áll rendelkezésre az épületről, valamint közvetlen környezetéről (pl.: hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, jelenlevők száma), s az adatok feldolgozása és elemzése révén olyan (intelligens) döntést tud hozni a domotika rendszer, mely a hozzá kapcsolódó aktuátorok segítségével a fizikai világban számos épületgépészeti és épületvillamossági kör válik komplex – a többi rendszerelem állapotát is fegyelembe vevő – módon szabályozhatóvá.

Kutatási célok:
1. A hazai és külföldi releváns szakirodalom feldolgozása.
2. A domotikában alkalmazott szenzorok és aktuátorok vizsgálata a komplex rendszer elvárásainak függvényében.
3. A domotikában alkalmazott vezetékes és vezeték nélküli adattovábbítási lehetőségek információbiztonsági vizsgálata és a sebezhetőségek feltérképezése.
4. Az intelligens épületek és az intelligens városok kapcsolódási lehetőségeinek a vizsgálata.
5. Olyan releváns és a gyakorlatban is alkalmazható domotika megoldások kidolgozása, amelyek házzá tudnak járulni a jobb, kényelmesebb és biztonságosabb lakó- és középületek megteremtéséhez.

ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol B2
további elvárások:
Nyitottság a fizetős és szabadon elérhető, releváns szoftverek alapos megismerésére és elsajátítására

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-08-31

Témahirdetés az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájában (3)

Az ember-robot interakció hatása a biztonságtudatosságra és a biztonságtechnikára

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Óbudai Egyetem
katonai műszaki tudományok
Biztonságtudományi Doktori Iskola

témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház utca 8.
helyszín rövidítés: ÓEBGK

A kutatási téma leírása:

Több mint ötven évvel ezelőtt, a kibernetikával indult el az a folyamat, amelyik – többek között – az ember-gép interakciók vizsgálatát, a gépek tanítását tette a vizsgálódás középpontjába. Az elmúlt évtizedben a rendelkezésre álló robusztus adatmennyiségnek, a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, az algoritmusok folyamatos fejlődésének és a különböző technológiák egyre varratmentesebb összekapcsolásának köszönhetően megteremtődött annak a lehetősége, hogy a korábbi elméleti modellek a gyakorlatban is kipróbálásra kerüljenek, s hogy a (mesterséges intelligenciával támogatott) robotizáció a gazdasági és a társadalmi élet egyre több területén megjelenjen. A téma kutatása kiterjedhet többek között a kockázatkezelésre, a szövegfelismerésre és -elemzésre, a képfelismerésre és -elemzésre, a beszédfelismerésre és -elemzésre, a forenzikus területekre, a kiberbiztonságra, az épületek és városok biztonságára, a társadalmi értékelő rendszerekre, a folyamatok mesterséges intelligenciával történő támogatására, a disztopikus és utópikus jövőképek vizsgálatára.

Kutatási célok:
1. A hazai és külföldi releváns szakirodalom feldolgozása.
2. A kibernetikai és játékelméleti alapok megismerése, az ember-gép értelmezés fókuszában.
3. Az ember-robot interakció interdiszciplináris megközelítése és értelmezése.
4. Hangsúlyosabban megvizsgálni azokat a technikai/technológiai, társadalmi és gazdasági változásokat, melyek hatással vannak a biztonságtudatosság és a biztonságtechnika fejlődésére – elsősorban a robotizációra.
5. Elemezni a gép (mesterséges intelligencia) döntéselőkészítő, döntéstámogató és döntéshozó lehetőségeit a Sheridan-skála (és/vagy más releváns megközelítés) alapján a biztonságtechnika területén.
6. Olyan releváns és a gyakorlatban is alkalmazható ember-robot megoldások kidolgozása, amelyek házzá tudnak járulni a biztonságtudatosság és a biztonságtechnika fejlődése révén egy jobb és biztonságosabb világ megteremtéséhez.

ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol B2
további elvárások:
Nyitottság a fizetős és szabadon elérhető, releváns szoftverek alapos megismerésére és elsajátítására

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-08-31

Témahirdetés az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájában (2)

A mesterséges intelligencia hatása a biztonságtechnikára

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Óbudai Egyetem
katonai műszaki tudományok
Biztonságtudományi Doktori Iskola

témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház utca 8.
helyszín rövidítés: ÓEBGK

A kutatási téma leírása:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a biztonságtechnikában is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robusztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma kutatása kiterjed többek között a mesterséges intelligencia léptékeire, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák biztonságtechnikában történő felhasználására, a biztonságtechnikához közvetlenül, vagy közvetetten kötődő területek vizsgálatára (pl.: arc-, alak-, mozgás-, szövegfelismerés, csalásdetektálás), a különböző prediktív modellek kutatására, a biztonságtechnikában alkalmazott mesterséges intelligencia Sheridan-skála (és/vagy más releváns skála) szerinti fejlettségének a vizsgálatára.

Kutatási célok:
1. A hazai és külföldi releváns szakirodalom feldolgozása.
2. A mesterséges intelligencia fejlettségének vizsgálata a biztonságtechnika területén.
3. Kutatási eredmények és/vagy szimulációs modellek segítségével rámutatni a mesterséges intelligencia hatására a biztonságtechnika jelenére és jövőre.
4. A hazai és a külföldi biztonságtechnikai és magánbiztonsági cégek mesterséges intelligenciához kötődő technikai-technológiai adaptációs szintjének a vizsgálata.
5. Olyan releváns és a gyakorlatban is alkalmazható mesterséges intelligencia megoldások kidolgozása a biztonságtechnika területén, amelyek házzá tudnak járulni egy jobb és biztonságosabb világ megteremtéséhez.

ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol B2
további elvárások:
Nyitottság a fizetős és szabadon elérhető, releváns szoftverek alapos megismerésére és elsajátítására

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-08-31

A hátrányos helyzetben élő családok szociális és társadalmi biztonsága (közlemény)

Amikor a biztonságtudomány diszciplináris keretét vizsgáljuk, elsőként a tudomány műszaki-informatikai oldalára gondolunk, annál is inkább, mivel a biztonságtudományt Magyarországon a katonai műszaki tudományokhoz kapcsolják.

Pedig a biztonságtudomány sokkal több annál, s bármelyik vetületét is nézzük, az ember kerül közvetve, vagy közvetlenül a fókuszba. Dr. Kollár Csaba egyetemi docens és Tóth Olivér szociális szakember ezen elgondolásból kiindulva indította útjára “A hátrányos helyzetben élő családok szociális és társadalmi biztonsága” című kutatását, melyben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben élő – elsősorban cigány – családok szociális és társadalmi helyzetét kutatják azzal a céllal, hogy feltérképezzék a válaszadók családszerkezetének összetételét, a család megélhetésének és önfenntartásának lehetőségeit, illetve a Covid hatását a családok szociális és társadalmi biztonságára.

A két kutató kutatásának eredményei többek között az Óbudai Egyetemen megrendezésre kerülő Közgazdász Doktoranduszok és Kutatók VII. Nemzetközi Téli Konferenciáján, valamint az Egyetem lektorált, tudományos-szakmai folyóiratában, a Biztonságtudományi Szemlében kerülnek bemutatásra.

A kérdőív linkje itt található meg:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfw35YyEexlDbi9pQOFbqeDwyCsn9If5oPtFwbFRa1zyFcckw/viewform 

Háttérinformációk:

Dr. Kollár Csaba PhD (1971) Kommunikációtechnikai mérnök, okleveles kommunikációs szakember, elektronikus információbiztonsági vezető, a közgazdaságtudományok doktora (PhD), tanácsadó, coach, mediátor. Kutatási területe a digitális kor társadalmi vetületei és gazdasági hatásai, kiemelten az információbiztonság humán aspektusa, az információbiztonság-tudatosság fejlesztése, az ember-robot interakció, az okosváros, a mesterséges intelligencia, a társadalmi kredit rendszere, szociális és társadalmi biztonság. Az Óbudai Egyetem egyetemi docense, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója, témavezetője. Az Igazságügyi Minisztérium regisztrált közvetítője (mediátora), elnök a szakmai képesítő vizsgákon (OKJ). A PREMA Consulting vezető tanácsadója, mediátora és coacha, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége szakértője. 2018. negyedik negyedévétől a Mesterséges Intelligencia Konzorcium tagja.

Tóth Olivér (1982) Szociálpedagógus (Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar), Msc hallgató (Debreceni Egyetem Egészségügyi Szociális munka szak), junior kutató. Kutatási területe a biztonságtudományon belül a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és szociális biztonsága. Tudományos és egészségügyi-szociális tevékenysége mellett ismert és elismert költő: Millenium 2000 díj, Dugonics András Költészeti Irodalmi díj. Főszerkesztőként a STAND-Art Művészeti és Szabadbölcsészeti oldal, rovatvezetőként a „POSZT A KORTÁRSADALOMBAN” Magyar Irodalmi Rovat, szerkesztőként a Gondola Kulturális Magazin ROMA p’Art rovat munkájában vesz részt. Szociális érzékenységére jellemző, hogy nem csak költőként foglalkozik az elesett emberekkel, de tudatosan gyarapította ismereteit ezen a területen, pl.: Roma esélyegyenlőségi képzés, Budapest Esélyegyenlőségi tanulmányok a szociális szakértők számára, Szociális gondozó és ápoló képzés. Kötetei: Fekete tűzben (2002), Bűvöskert (2018), Eszméletlenül (megjelenés alatt), Cigánykánon/Ezerrózsás őszi kendő (feldolgozás alatt). Írásai antológiákban és számos rangos irodalmi és kulturális magazinban, illetve portálokon jelennek meg, valamint több portréfilm köthető a nevéhez. Jelenleg 6. éve a Conewood Manor Care home demens ellátásban dolgozik. A szociális munka mestersszakos diploma megszerzését követően tanulmányait az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolában kívánja folytatni.

Az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola Magyarországon az egyetlen olyan doktori iskola, amelyik nevében is a biztonságtudománnyal, s annak kiterjesztett értelmezése révén megannyi kapcsolódási pontjával foglalkozik, így többek között az anyagbiztonsággal, a biztonságfilozófiával és -történettel, a biztonságpolitikával, a biztonságtechnikával, a biztonságtudatossággal, az egészségbiztonsággal, az élelmiszerbiztonsággal, a gazdasági biztonsággal, a hadbiztonsággal és rendvédelemmel, az információbiztonsággal, az ipar- és üzembiztonsággal, a jog- és társadalombiztonsággal, a környezetbiztonsággal, a közlekedésbiztonsággal, a magánbiztonsággal, a mesterséges intelligenciával, a munkabiztonsággal, a műszaki biztonsággal. A Doktori Iskolában végzett hallgatók nem csak az adott tudományterület kiváló elméleti szakemberei, de komplex látásmódjuknak köszönhetően kiválóan helytállnak az iparban, a mezőgazdaságban, illetve a köz-és államigazgatásban is. A Doktori Iskola gondozásában jelenik meg a Biztonságtudományi Szemle című lektorált, tudományos-szakmai folyóirat.

Kína és a társadalmi kredit rendszere

A Magyar Hadtudományi Társaság Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztályának 2018-as Robothadviselés című tudományos-szakmai konferenciáján tartottam előadást “Rabok legyünk, vagy szabadok? – (Városi) kényelmünk és biztonságunk a társadalmi kredit fókuszában” címmel.

A kutatási témával az Óbudai Egyetemen az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett ÚNKP-19-3-I-OE-38 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatásának köszönhetően tovább foglalkoztam, s a Hadtudomány című folyóiratban publikáltam zárótanulmányomat “Kína és a társadalmi kredit rendszere” címmel.

A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el:

http://mhtt.eu/hadtudomany/2020/2020_2szam/079-097_Kollar.pdf 

 

 

Biztonság és technika a mesterséges intelligencia korában

Már több éve vagyok rendszeres előadója az Óbudai Egyetem Kutatók Éjszakája rendezvényeinek. Minden évben arra törekszem, hogy új, izgalmas, akár vitát generáló témákról beszéljek a hallgatóságnak.

Ebben az évben az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mesterséges Intelligencia Műhelyének kiemelt kutatási témájával, a mesterséges intelligencia és a biztonságtudomány kapcsolatával foglalkoztam előadásomban “Biztonság és technika a mesterséges intelligencia korában” címmel.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

Domotika – életünk, kényelmünk és biztonságunk robotizált épületeinkben

A Magyar Hadtudományi Társaság Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztálya több mint húsz éve szervezi meg minden évben a Robothadviselés tudományos-szakmai konferenciát, melynek már közel öt éve rendszeres előadója vagyok. Az idei előadásomban az intelligens házakkal foglalkoztam, s arra kerestem a választ, hogy a kényelmünk és biztonságunk hogyan érhető el a domotika rendszerek segítségével.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A magánbiztonsági szektor (felmérés)

A magánbiztonsági szektor címmel indítottam el online nagymintás kérdőívemet, melynek célja a másod-doktori disszertációm témájához illeszkedően a magánbiztonsági szektor átfogó vizsgálata többek között a foglalkoztatás, az emberi-baráti kapcsolatok, a biztonságtudatosság, valamint az új technológiák ismerete/használata fókuszában. A hagyományos kérdések mellett fontosnak tartom, hogy a válaszadók saját véleményüket is megfogalmazhassák, amit a kérdőív utolsó oldalán tehetnek meg.

A kérdőív kitöltése – mely kb. 10-15 percet vesz igénybe – természetesen anonim módon történik, a statisztikai feldolgozás során a megadott válaszokat összesítve kezelem, tehát semmilyen módszerrel nem lehet következtetni a kitöltő személyazonosságára.

A kutatásom részeredményei saját weboldalamon, a Biztonságtudományi Szemle című szakmai-tudományos folyóiratban, s egyéb folyóiratokban olvashatók.

Hálásan köszönöm minden kollegina és kolléga megtisztelő segítségét, aki idejéből áldoz arra, hogy kitöltse a kérdőívemet, ami itt érhető el!