jövőkutatás kategória bejegyzései

Aktuális témák meghirdetése az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában

A 2020/2021-es tanévre – amennyiben az illetékes kari bizottságok elfogadják – egy témát Haig Zsolt professzor úrral közösen, hármat pedig önállóan hirdetek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájába felvételiző katonai és polgári szakembereknek.

A témacímek következők:

  • A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
  • Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
  • A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
  • A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

Aki szeretne jelentkezni, arra kérem, hogy olvassa el a témavázlatot, s az ott megadott elérhetőségeken, vagy a kapcsolati űrlapon keressen meg.

A témákról bővebben

Haig Zsolt professzor úrral közös témánk:

cím: A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében

A téma rövid bemutatása: Az információs társadalommal előbb párhuzamosan futó, később azt leváltó digitális korban, vagy más névvel az adatok korában felértékelődnek az adatok és az információk, valamint az ezekből képzett vállalati/szervezeti tudások. Az adatok és az információk, s az ezeket feldolgozó, tároló, továbbító, stb. rendszerek védelme komplex jelentést kap, mivel a polgári és katonai szervezetek és egységek számára az információbiztonság műszaki-informatikai megközelítése ma már elképzelhetetlen a humán tényezők vizsgálata nélkül. A munkavégző ember megfelelő felkészítése és (tovább)képzése szakmai szolgáltatások és felnőttképzési módszerek segítségével az információbiztonság, illetve e témán belül az információbiztonság-tudatosság területén meghatározó jelentőségű a műszaki-informatikai alkalmazások, megoldások, fejlesztések, rendszerek biztonságos használata és működtetése érdekében.

témavázlat pdf-ben

Önálló témáim:

cím: Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei

A téma rövid bemutatása: Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában

A téma rövid bemutatása:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak, valamint az egyre varratmentesebben kapcsolódó technológiák együttműködésének (szinergia). Az információ korában (más megközelítésben az adatok, illetve a mesterséges intelligencia korában) napról napra nő a harcmezőn rendelkezésre álló adatok mennyisége – melyek a kapcsolódó technológiáknak köszönhetően számtalan forrásból, többek között a harcmezőn elhelyezett szenzorhálózatokból, az (önjáró) földi és légi járművekből, a katonai hírszerzés és felderítés (egyre gyakrabban katonai felhőben tárolt) megfigyeléseiből, a (katonai) műholdak sugárzott képeiből származnak. A műveletekben a kezdeményezőképesség megszerzése és megtartása nagyban függ a döntéselőkészítési és vezetési rendszerek működésének a gyorsaságán. A nagymennyiségű adat (közel valós) időben történő feldolgozása rendkívüli mértékben gyorsítható mesterséges intelligencia alkalmazásával, miközben a vezetési elemek létszáma és mérete is csökkenthető, ezáltal védettsége növelhető.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

A téma rövid bemutatása: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma a reális gazdasági és technikai/műszaki elemzéseken alapuló, elsősorban a jövőkutatás módszereit felhasználó utópiák és disztópiák megalkotását célozza meg, melyek – a katonai fókusz mellett – a rendvédelmi, illetve a civil/polgári dimenziókra is kitérnek, mint a vizsgált terület tágabb környezetére. A témát választó doktorandusznak a képzés során alapos ismereteket kell szereznie azokkal az előzményekkel (általános és katonai kibernetika, játékelmélet, stb.), illetve jelenleg alkalmazott módszerekkel és megoldásokkal (gépi tanulás, big data analitika, új típusú informatikai és információbiztonsági fejlesztések, kiterjesztett és kevert valóságok használata a műveleti aktivitásokban, robothadviselés, kiberhadviselés, katonai szenzortechnika és -hálózat) kapcsolatban, melyek logikus következményét adják a mesterséges intelligencia és a jövő hadviselésének kapcsolatáról szóló szakmailag igényes leíratnak. Elvárt továbbá a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák informatikai és információbiztonsági kockázatainak a számbavétele és elemzése, figyelembe véve a katonai/védelmi területek, illetve a Magyar Honvédség aktuális elvárásait is.

témavázlat pdf-ben

A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában

Tóth Péter professzor úr megtisztelő meghívására fogok előadást tartani 2019. november 21-én, délelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencián  “A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában” címmel.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hivatalos Magyar Tudomány Ünnepe 2019-es rendezvényére a mai napon került sor a gödöllői campuson.

Az én előadásom címe: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai. Az előadásom szűk – 20 perces – időkeretében arra vállalkoztam, hogy áttekintést adok kollégáimnak és vendégeinknek arról, hogy az elmúlt években milyen témák kerültek tudományos érdeklődésem középpontjába, illetve, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a gazdaság- és társadalomtudományokhoz.

Hivatalosan ez volt az utolsó tudományos-szakmai előadásom a Szent István Egyetemen, ugyanis 2020. június 30-tól közös megegyezéssel megszűnik az Egyetemmel a jogviszonyom.

A prezentáció itt tekinthető meg:

 

A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén

2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartottam előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén. Az előadás prezentációja a https://www.slideshare.net/drkollarcsaba/mesterseges-intelligencia-biztonsagtechnika linken érhető el.

Előadás a SecuriForum konferencián

2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartok előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén.

Előadásom rövid ismertetése: A mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó technológiák (big data analitika, IoT hálózat, felhő alapú számítástechnika, robotika, stb.) az élet szinte valamennyi területén megjelentek, vagy a közeljövőben megjelennek. Ez alól a biztonságtechnika és a biztonságtudomány sem kivétel. Az előadás a technológiai háttér és a társadalmi hatások áttekintése után konkrét példákat is ismertet a biztonságtechnika különböző léptékeiben.

További információ, illetve regisztráció a konferenciára: https://www.securiforum.com/

A Kutatók Éjszakája 2019-es rendezvényekre készített előadások prezentációi

Előző bejegyzésemben már írtam arról, hogy holnap három előadást fogok tartani a Kutatók Éjszakája 2019 rendezvényen Gödöllőn, illetve Budapesten. Időközben elkészítettem és feltöltöttem a három előadásom prezentációját a https://www.slideshare.net/drkollarcsaba oldalra:

Orwell szelleme köztünk él?: A társadalom globális megfigyelésének demokratikus és diktatórikus lehetőségei

Mennyit ér az aláírásod?: Digitalizált aláírások vizsgálata és elemzése a mesterséges intelligencia segítségével

A társadalmi kredit(ek) rendszere(i): biztonság és szabadság a digitális korban

 

3 előadás a Kutatók Éjszakáján

Folytatva a 2017-ben elkezdett tudománynépszerűsítő tevékenységemet, ebben az évben két helyszínen (Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Szent István Egyetem) három előadással veszek részt a Kutatók Éjszakáján.

Link az adatlapomra, a “Mennyit ér egy aláírás? Digitalizált aláírások vizsgálata és elemzése“, az “Orwell szelleme köztünk él? A társadalom globális megfigyelésének demokratikus és diktatórikus lehetőségei” és “A társadalmi kredit(ek) rendszere(i) – biztonság és szabadság a digitális korban” című előadásaim rövid leírásához.

Amint elkészülök az előadásaim prezentációival, felteszem ide, illetve a www.slideshare.net/drkollarcsaba oldalra is.

Mesterséges intelligencia a biztonságtechnikában

Prof. Dr. Rajnai Zoltán dékán úr megtisztelő felkérésének és támogatásának köszönhetően 2019. szeptember 11-én 16:15-kor indítottam el az országban elsőként az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon a Mesterséges intelligencia a biztonságtechnikában című, szabadon választható tantárgyat, több mint húsz hallgató részvételével.

Tantárgyi leírás: A mesterséges intelligencia néhány formájával és az általa megvalósuló alkalmazásokkal – még ha ez nem is tudatosul sokunkban – már szinte mindenki találkozott. Mesterséges intelligencia segítségével válik kezelhetővé a nagyvárosok kaotikus közlekedése, mesterséges intelligencia segíti az internetes keresőkben, illetve az okostelefonokban a hangfelismerést, mesterséges intelligencia segít a számunkra ismeretlen szövegek mondatszintű lefordításában – hogy csak néhány, a hétköznapi életben is megjelenő mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra épülő megoldásra gondoljunk. A mesterséges intelligencia megannyi területen megjelent, így többek között a számítástudományban, a repülés és automatizálás területén, az intelligens épületekben, a szociális ellátásban, a precíziós mezőgazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a gazdaság és a pénzügyek területén, az ipar 4.0-nál, a robotikában, a honvédelemben, a biztonságtudományban. A tantárgy célja elsősorban az, hogy a biztonságtechnika és a biztonságtudomány területén, vagy annak fókuszában vizsgálja a mesterséges intelligencia témakörét.

A féléves tematika a következő:

  • A tantárgyi követelményrendszer ismertetése. Bevezető előadás: A mesterséges intelligencia és a robotika története
  • A mesterséges intelligencia kapcsolata a többi tudománnyal I. (kommunikáció-nyelvészet, pszichológia, szociológia, antropológia, etológia, közgazdaságtudomány, stb.)
  • A mesterséges intelligencia kapcsolata a többi tudománnyal II. (matematika, informatika, programozási ismeretek, adattudomány, algoritmizáció, statisztika, stb.)
  • A mesterséges intelligencia megjelenési formái (ipari robotok, humanoidok, animoidok, botok, stb.)
  • Az ember találkozása és együttműködése a mesterséges intelligenciával, a Sheridan-féle skála, gépi tanulás és tanítás, gépi autonómia és önrendelkezés, mintázatok
  • A szakértői rendszerek felépítése és működése, az adat- és tudásbázisok létrehozása és használata
  • A mesterséges intelligencia fejlesztésének fontosabb hazai és nemzetközi szereplői, kiemelten az Intel és Movidius nevű megoldása, a Google Home, az Amazon Echo, az Aliexpress és egyéb kereskedők mesterséges intelligencia megoldás- és termékkínálata
  • A mesterséges intelligencia segítségével megvalósított biztonságtechnikai megoldások
  • A mesterséges intelligencia segítségével megvalósított információbiztonsági megoldások
  • A mesterséges intelligencia alkalmazása a honvédelem területén
  • A mesterséges intelligencia alkalmazása a nemzetbiztonság területén (írásfelismerés, szöveg- és személyazonosítás)
  • Domotika – Az intelligens otthonok és épületek információbiztonsága
  • A társadalmi kredit rendszere
  • Záró előadás: A mesterséges intelligencia lehetséges jövője. A félév során kiadott egyéni és kiscsoportos feladatok értékelése. A félév zárása.