admin bejegyzései

A magánbiztonsági szektor (felmérés)

A magánbiztonsági szektor címmel indítottam el online nagymintás kérdőívemet, melynek célja a másod-doktori disszertációm témájához illeszkedően a magánbiztonsági szektor átfogó vizsgálata többek között a foglalkoztatás, az emberi-baráti kapcsolatok, a biztonságtudatosság, valamint az új technológiák ismerete/használata fókuszában. A hagyományos kérdések mellett fontosnak tartom, hogy a válaszadók saját véleményüket is megfogalmazhassák, amit a kérdőív utolsó oldalán tehetnek meg.

A kérdőív kitöltése – mely kb. 10-15 percet vesz igénybe – természetesen anonim módon történik, a statisztikai feldolgozás során a megadott válaszokat összesítve kezelem, tehát semmilyen módszerrel nem lehet következtetni a kitöltő személyazonosságára.

A kutatásom részeredményei saját weboldalamon, a Biztonságtudományi Szemle című szakmai-tudományos folyóiratban, s egyéb folyóiratokban olvashatók.

Hálásan köszönöm minden kollegina és kolléga megtisztelő segítségét, aki idejéből áldoz arra, hogy kitöltse a kérdőívemet, ami itt érhető el!

Életünk és biztonságunk a mesterséges intelligencia elsősorban városi léptékében

Életünk és biztonságunk a mesterséges intelligencia elsősorban városi léptékében címmel tartok előadást két nap múlva Siófokon a TECHference 2020 összipari konferencián és kiállításon. A prezentáció lassan elkészül. A konferencia hivatalos weboldala itt érhető el.

Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kredit Rendszere fókuszában

MTAInnováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kredit Rendszere fókuszában címmel tartok holnap előadást a Magyar Tudományos Akadémián az INNOVÁCIÓ-KOMMUNIKÁCIÓ A VÁLLALATOKNÁL című, az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága által szervezett tudományos konferencián.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A mesterséges intelligencia Kínában

Holnap – 2020. február 27-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartok előadást “A mesterséges intelligencia Kínában – a Társadalmi Kredit Rendszerének (nem csak) információbiztonsági kihívásai” címmel “A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra” című tudományos konferencián.

Az előadás prezentációja megtekinthető itt:

Kiberbiztonság/Cybersecurity – új, ingyenesen elérhető kiadvány

A közelmúltban készült el Prof. Dr. Rajnai Zoltán szerkesztésében a Kiberbiztonság/Cybersecurity című, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola kutatásait és kutatási eredményeit tartalmazó kiadvány.

Professzor Úr két tanulmányomat is (“A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák bemutatása a biztonságtudomány fókuszában” és “A mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásai”) érdemesnek találta arra, hogy beválogassa a tanulmánykötetbe. Ezek az írásaim az Óbudai Egyetem Mesterséges Intelligencia Műhelyének kutatási tevékenységébe és eredményeinkbe is betekintést nyújtanak.

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák bemutatása a biztonságtudomány fókuszában című tanulmányom abstractja:

A digitális kor és az adatok kora után, bár ezekkel párhuzamosan jelenleg a mesterséges intelligencia korát éljük. A mesterséges intelligencia a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, valamint a fejlett
matematikai-statisztikai módszereknek köszönhetően az élet megannyi területén kínál hatékony megoldásokat. Tanulmányom a téma fogalmi keretének, a mesterséges intelligencia és a többi tudományterület kapcsolatának vázolása után a fontosabb felhasználási és alkalmazási területek tekinti át, részletesebben a biztonságtudományi lehetőségekkel foglalkozom. Külön részben foglalkozom a mesterséges intelligencia előzményeivel, rámutatva a kibernetika fontosságára és a két terület hasonló filozófiák mentén történő működésére. Ezt követően a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákat mutatom be, nevezetesen a dolgok internetét, a felhő alapú szolgáltatásokat, a kiterjesztett és kevert valóságokat, a közösségi médiát, a mobileszközöket és -alkalmazásokat, a vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs hálózatokat, a robotokat és drónokat, a robosztus mennyiségű adatok elemzését. Írásomat azzal a megállapítással zárom, hogy elsősorban nem a nevezett technológiák természetes innovációja, hanem ezek komplex rendszerbe történő összekapcsolódása jelenti az igazi fejlődést.

A mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásai című tanulmányom abstractja:

Tanulmányomban a mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásait ismertetem. Rendszerábrámban tizenegy, egymáshoz szorosan kapcsolódó területet nevezek meg, úgymint: a szükséges adatforrások és a belőlük származó adatok meghatározása, bemeneti (input) adatok gyűjtése, adatok tisztítása, adatok tárolása, az adatok (elő)feldolgozása, az adatok értelmezése, a gépi tanulás modelljének megalkotása, a gépi tanulás a nyers, tisztított, feldolgozott (és értelmezett) adatok alapján, kimeneti (output) adatok és információk, vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs hálózatok, felhő alapú megoldások. Az egyes területeknél a jobb megértés, illetve az elméleti rendszermodell gyakorlati megvalósíthatósága érdekében kérdéseket fogalmaztam meg.

A kiadvány letölthető innen.

Kiberbiztonság/Cybersecurity

Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban

Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban címmel tartok előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola doktoranduszainak ma délelőtt „A tudomány kapujában” című workshopon.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A gépi tanulás matematikája – könyvajánló

Sokra értékelem azokat az oktatókat, kutatókat, gyakorlati szakembereket, akik tudásukat önzetlenül osztják meg a társadalom adott téma/terület iránt érdeklődő tagjaival.

A mesterséges intelligencia, s azon belül a gépi tanulás matematikája témájában a közelmúltban jelent meg elektronikus formában a “Mathematics for Machine Learning” című könyv, amelyik felépítésében és tartalmában egyaránt a legfrissebb megközelítések mentén magas szakmai színvonalon ad átfogó ismereteket az olvasónak.

A könyv az alábbi linken keresztül tölthető le:

https://mml-book.github.io/

Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben

Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben címmel tartok előadást a ROBOTHADVISELÉS 2019 Robottechnológia és Kiberbiztonság tudományos konferencián, melynek időpontja: 2019. november 27., helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, Budapest.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

Aktuális témák meghirdetése az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában

A 2020/2021-es tanévre – amennyiben az illetékes kari bizottságok elfogadják – egy témát Haig Zsolt professzor úrral közösen, hármat pedig önállóan hirdetek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájába felvételiző katonai és polgári szakembereknek.

A témacímek következők:

  • A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
  • Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
  • A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
  • A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

Aki szeretne jelentkezni, arra kérem, hogy olvassa el a témavázlatot, s az ott megadott elérhetőségeken, vagy a kapcsolati űrlapon keressen meg.

A témákról bővebben

Haig Zsolt professzor úrral közös témánk:

cím: A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében

A téma rövid bemutatása: Az információs társadalommal előbb párhuzamosan futó, később azt leváltó digitális korban, vagy más névvel az adatok korában felértékelődnek az adatok és az információk, valamint az ezekből képzett vállalati/szervezeti tudások. Az adatok és az információk, s az ezeket feldolgozó, tároló, továbbító, stb. rendszerek védelme komplex jelentést kap, mivel a polgári és katonai szervezetek és egységek számára az információbiztonság műszaki-informatikai megközelítése ma már elképzelhetetlen a humán tényezők vizsgálata nélkül. A munkavégző ember megfelelő felkészítése és (tovább)képzése szakmai szolgáltatások és felnőttképzési módszerek segítségével az információbiztonság, illetve e témán belül az információbiztonság-tudatosság területén meghatározó jelentőségű a műszaki-informatikai alkalmazások, megoldások, fejlesztések, rendszerek biztonságos használata és működtetése érdekében.

témavázlat pdf-ben

Önálló témáim:

cím: Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei

A téma rövid bemutatása: Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában

A téma rövid bemutatása:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak, valamint az egyre varratmentesebben kapcsolódó technológiák együttműködésének (szinergia). Az információ korában (más megközelítésben az adatok, illetve a mesterséges intelligencia korában) napról napra nő a harcmezőn rendelkezésre álló adatok mennyisége – melyek a kapcsolódó technológiáknak köszönhetően számtalan forrásból, többek között a harcmezőn elhelyezett szenzorhálózatokból, az (önjáró) földi és légi járművekből, a katonai hírszerzés és felderítés (egyre gyakrabban katonai felhőben tárolt) megfigyeléseiből, a (katonai) műholdak sugárzott képeiből származnak. A műveletekben a kezdeményezőképesség megszerzése és megtartása nagyban függ a döntéselőkészítési és vezetési rendszerek működésének a gyorsaságán. A nagymennyiségű adat (közel valós) időben történő feldolgozása rendkívüli mértékben gyorsítható mesterséges intelligencia alkalmazásával, miközben a vezetési elemek létszáma és mérete is csökkenthető, ezáltal védettsége növelhető.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

A téma rövid bemutatása: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma a reális gazdasági és technikai/műszaki elemzéseken alapuló, elsősorban a jövőkutatás módszereit felhasználó utópiák és disztópiák megalkotását célozza meg, melyek – a katonai fókusz mellett – a rendvédelmi, illetve a civil/polgári dimenziókra is kitérnek, mint a vizsgált terület tágabb környezetére. A témát választó doktorandusznak a képzés során alapos ismereteket kell szereznie azokkal az előzményekkel (általános és katonai kibernetika, játékelmélet, stb.), illetve jelenleg alkalmazott módszerekkel és megoldásokkal (gépi tanulás, big data analitika, új típusú informatikai és információbiztonsági fejlesztések, kiterjesztett és kevert valóságok használata a műveleti aktivitásokban, robothadviselés, kiberhadviselés, katonai szenzortechnika és -hálózat) kapcsolatban, melyek logikus következményét adják a mesterséges intelligencia és a jövő hadviselésének kapcsolatáról szóló szakmailag igényes leíratnak. Elvárt továbbá a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák informatikai és információbiztonsági kockázatainak a számbavétele és elemzése, figyelembe véve a katonai/védelmi területek, illetve a Magyar Honvédség aktuális elvárásait is.

témavázlat pdf-ben