admin bejegyzései

Aktuális témák meghirdetése az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában

A 2020/2021-es tanévre – amennyiben az illetékes kari bizottságok elfogadják – egy témát Haig Zsolt professzor úrral közösen, hármat pedig önállóan hirdetek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájába felvételiző katonai és polgári szakembereknek.

A témacímek következők:

  • A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
  • Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
  • A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
  • A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

Aki szeretne jelentkezni, arra kérem, hogy olvassa el a témavázlatot, s az ott megadott elérhetőségeken, vagy a kapcsolati űrlapon keressen meg.

A témákról bővebben

Haig Zsolt professzor úrral közös témánk:

cím: A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében

A téma rövid bemutatása: Az információs társadalommal előbb párhuzamosan futó, később azt leváltó digitális korban, vagy más névvel az adatok korában felértékelődnek az adatok és az információk, valamint az ezekből képzett vállalati/szervezeti tudások. Az adatok és az információk, s az ezeket feldolgozó, tároló, továbbító, stb. rendszerek védelme komplex jelentést kap, mivel a polgári és katonai szervezetek és egységek számára az információbiztonság műszaki-informatikai megközelítése ma már elképzelhetetlen a humán tényezők vizsgálata nélkül. A munkavégző ember megfelelő felkészítése és (tovább)képzése szakmai szolgáltatások és felnőttképzési módszerek segítségével az információbiztonság, illetve e témán belül az információbiztonság-tudatosság területén meghatározó jelentőségű a műszaki-informatikai alkalmazások, megoldások, fejlesztések, rendszerek biztonságos használata és működtetése érdekében.

témavázlat pdf-ben

Önálló témáim:

cím: Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei

A téma rövid bemutatása: Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában

A téma rövid bemutatása:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak, valamint az egyre varratmentesebben kapcsolódó technológiák együttműködésének (szinergia). Az információ korában (más megközelítésben az adatok, illetve a mesterséges intelligencia korában) napról napra nő a harcmezőn rendelkezésre álló adatok mennyisége – melyek a kapcsolódó technológiáknak köszönhetően számtalan forrásból, többek között a harcmezőn elhelyezett szenzorhálózatokból, az (önjáró) földi és légi járművekből, a katonai hírszerzés és felderítés (egyre gyakrabban katonai felhőben tárolt) megfigyeléseiből, a (katonai) műholdak sugárzott képeiből származnak. A műveletekben a kezdeményezőképesség megszerzése és megtartása nagyban függ a döntéselőkészítési és vezetési rendszerek működésének a gyorsaságán. A nagymennyiségű adat (közel valós) időben történő feldolgozása rendkívüli mértékben gyorsítható mesterséges intelligencia alkalmazásával, miközben a vezetési elemek létszáma és mérete is csökkenthető, ezáltal védettsége növelhető.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

A téma rövid bemutatása: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma a reális gazdasági és technikai/műszaki elemzéseken alapuló, elsősorban a jövőkutatás módszereit felhasználó utópiák és disztópiák megalkotását célozza meg, melyek – a katonai fókusz mellett – a rendvédelmi, illetve a civil/polgári dimenziókra is kitérnek, mint a vizsgált terület tágabb környezetére. A témát választó doktorandusznak a képzés során alapos ismereteket kell szereznie azokkal az előzményekkel (általános és katonai kibernetika, játékelmélet, stb.), illetve jelenleg alkalmazott módszerekkel és megoldásokkal (gépi tanulás, big data analitika, új típusú informatikai és információbiztonsági fejlesztések, kiterjesztett és kevert valóságok használata a műveleti aktivitásokban, robothadviselés, kiberhadviselés, katonai szenzortechnika és -hálózat) kapcsolatban, melyek logikus következményét adják a mesterséges intelligencia és a jövő hadviselésének kapcsolatáról szóló szakmailag igényes leíratnak. Elvárt továbbá a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák informatikai és információbiztonsági kockázatainak a számbavétele és elemzése, figyelembe véve a katonai/védelmi területek, illetve a Magyar Honvédség aktuális elvárásait is.

témavázlat pdf-ben

A mesterséges intelligencia társadalmi léptékű működése

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon 2019. november 21-én, délután tartok előadást a Mérnöki Szimpózium a Bánkiban című konferencián “A mesterséges intelligencia társadalmi léptékű működése – A társadalmi kredit rendszere (nem csak) Kínában” címmel.

Szolgálati közlemény: A prezentáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

 

A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában

Tóth Péter professzor úr megtisztelő meghívására fogok előadást tartani 2019. november 21-én, délelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencián  “A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában” címmel.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A társadalmi kredit rendszerének információbiztonsági kérdései

Ma került megrendezésre az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán a XXXV. Jubileumi Kandó Konferencia, ahol “A társadalmi kredit rendszerének információbiztonsági kérdései” címmel tartottam előadást. Inspiráló volt a számomra, hogy az előadás után még közel negyed órán keresztül kaptam kérdéseket a hallgatóságtól, többek között a rendszer európai és magyarországi implementálhatóságával és ennek etikai következményeivel kapcsolatban is.

Előadásom betekintést engedett abba a kutatásomba, melynek támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programja.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hivatalos Magyar Tudomány Ünnepe 2019-es rendezvényére a mai napon került sor a gödöllői campuson.

Az én előadásom címe: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai. Az előadásom szűk – 20 perces – időkeretében arra vállalkoztam, hogy áttekintést adok kollégáimnak és vendégeinknek arról, hogy az elmúlt években milyen témák kerültek tudományos érdeklődésem középpontjába, illetve, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a gazdaság- és társadalomtudományokhoz.

Hivatalosan ez volt az utolsó tudományos-szakmai előadásom a Szent István Egyetemen, ugyanis 2020. június 30-tól közös megegyezéssel megszűnik az Egyetemmel a jogviszonyom.

A prezentáció itt tekinthető meg:

 

Mesterséges intelligencia a gyakorlatban – arcfelismerés a gondolattól a működő modellig

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mesterséges Intelligencia Műhelyében a Mesterséges intelligencia a biztonságtechnikában című tantárgy keretében tartotta meg Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetemen információbiztonsági szakmérnökként végzett hallgatója gyakorlatias előadását.

a téma elméletének ismertetése

a téma elméletének ismertetése

a téma gyakorlatának bemutatása

a téma gyakorlatának bemutatása

Raspberry PI + Movidius

Raspberry PI + Movidius

A műhelyen a Movidius Neural Compute Stick, a Raspberry Pi, illetve egy kamera, valamint a kapcsolódó számítógép és szoftverek segítségével Zoli bemutatta, hogy ezekkel az olcsó eszközökkel, s a megfelelő szakmai tudás birtokában hogyan lehet megvalósítani az arcfelismerést a gondolattól a működő modellig a mesterséges intelligencia és a neurális háló segítségével.

Az előadó LinkedIN profilja

Linkek az előadáson bemutatott eszközökre, alkalmazásokra:

A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával

2019 októberének elején jelent meg Simon János professzor úr szerkesztésében, a CEPoliti Kiadó gondozásában az “Egy csodálatos magyar elme – Harsányi János élete és munkássága” című, tizenhárom tanulmányt tartalmazó tudományos-szakmai könyv.

A kötetben tanulmányait Dr. Ignácz Lilla, Prof. Dr. Pokol Béla, Prof. Dr. Simon János és Dr. Zachar Péter lektorálták, az igényes megjelenés (borító és tördelés) Simon Bálint érdeme.

A könyvben a 331. oldaltól kezdődően olvasható a “A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával” című írásom, melynek bevezetőjében a következőket írom:

Egy csodálatos magyar elme

Egy csodálatos magyar elme

A játékelmélet és a(z információ)biztonság kapcsolata már több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a két terület kapcsolódási pontjainak bemutatásával és lehetséges közös fejlődési irányainak meghatározásával eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott. Ha a téma történeti, s különösen hazai vonatkozású fundamentumát kívánjuk megadni, akkor mindenekelőtt Neumann Jánost kell megnevezni. Neumannt ugyanis nem csak a digitális számítógép elvi alapjainak megalkotásáért tiszteljük, hanem a játékelmélet területén folytatott tevékenységéért is, hiszen ő volt az, aki egy 1928-ban megjelent munkájával útjára indította a játékelméletet (Neumann 1928). Ez ma már többek között a matematikában, a közgazdaságtanban, a pszichológiában, a szociológiában, a számítástechnikában, a biológiában, s újabban a mesterséges intelligenciában, a gépi tanulásban, valamint az ember-gép (ember-robot) interakcióinak vizsgálatában is fontos szerepet kap. A játékelmélet fontosságát és elismertségét jelzi, hogy többen kaptak Nobel-díjat e területen (is) végzett tevékenységükért, nevezetesen Reinhard Selten, John Forbes Nash, Harsányi János, Thomas Schelling, Robert Aumann, Leonid Hurwicz, Eric Maskin, Roger Myerson, Alvin E. Roth, Lloyd S. Shapley, Jean Tirole.
A tanulmány a biztonság, s azon belül az információbiztonság és a játékelmélet kapcsolatát, valamint e kapcsolat többi tudományterülettel való relációját kívánja bemutatni. A biztonság fogalmi keretébe elsősorban a fizikai, a logikai, valamint a humán biztonság tartozik, melyek közül jelen írásban a humán biztonságra helyeződik a hangsúly. Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme maga az ember, aki általában a rendszereket tervezi, használja, fenntartja, üzemelteti, fejleszti, javítja. Az ember társas lény, kapcsolatba kerül más emberekkel, azokkal adatokat, információkat, tudást, tapasztalatot, bölcsességet oszt meg. A kommunikációs szituációk a játékelmélet diszciplináris keretében is vizsgálhatók, mivel a játékosok száma, a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek és információk száma, a kooperatív, illetve kompetitív játékstratégia, a döntéshez rendelkezésre álló idő, a szituációt befolyásoló környezet, valamint a véletlen megjelenése összességében vizsgálódásra alkalmas terepet ad.
A digitális korban, vagy más névvel az adatok korában az adat és az információ felértékelődött, megszerzése, felhasználása előnyt jelent, míg elvesztése, vagy illetéktelen kezekbe kerülése hátrányt jelent. Az információbiztonság területén a szigorúan titkos, a titkos, a bizalmas, a korlátozott terjesztésű, illetve a szabadon hozzáférhető adatokat különböztetjük meg. E besorolás, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok értelmében a személy-személy, illetve szervezet-szervezet (képviselői) közötti kommunikáció rendszerint nem lehet teljes információs, még akkor sem, ha mindkét fél legális-illegális módszerekkel minél több információt akar megtudni a másikról, annak viselkedéséről, döntési helyzetéről, pozíciójáról, stb. Ez összességében azt jelenti, hogy a személyközi kommunikáció és a humán információbiztonság területén elsősorban a Harsányi-féle nem teljes információs játékokkal lenne célszerű foglalkozni. Ahogy majd írásomban látni fogjuk a teljes információs játékok is jó lehetőséget adnak a vizsgálódásra, különösen, hogy tanulmányomnak nem célja a komoly matematikai képletek, bizonyítások, levezetések, igazolások közlése, sokkal inkább a közérthetőség és a középiskolai matematikai tudást feltételező megismerhetőség biztosítása.
A fentiek alapján tanulmányomat a biztonság, az információbiztonság, a humán biztonság, a személyközi kommunikáció, valamint a kommunikációs szituációk mentén építem fel, szem előtt tartva a játékelmélet (nem csak) Harsányi-féle megközelítését.

A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén

2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartottam előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén. Az előadás prezentációja a https://www.slideshare.net/drkollarcsaba/mesterseges-intelligencia-biztonsagtechnika linken érhető el.

Berek hetven – a hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntése

Bár a Wikipédia meglehetősen sok eseményt és évfordulót sorol fel a szeptember 29-i nappal kapcsolatban, az idén hetvenéves Berek Lajos professzor emeritus, nyugalmazott mérnökezredes, szobrászművész neve nem szerepel a felsorolásban. Igaz, ha Professzor Úr nevére rákeresünk, akkor gazdag és sokrétű életének néhány területét ismertető oldallal azért találkozhatunk.

Berek hetven

Berek hetven (könyvborító)

Nekünk tudósoknak Professzor úr elsősorban a tudós tanárt jelenti, aki a biztonságtechnika területén meghatározó és megkerülhetetlen szaktekintély lett. Tudományos pályáját szakkönyvek, jegyzetek, oktatási anyagok, konferenciaelődások, témavezetettjeinek sikeres szak- és diplomadolgozati, illetve doktori disszertáció-védései jelzik egyfelől. Másfelől megannyi kolléga, pályatárs, vezető, beosztott, hallgató, aki hálás szívvel és örömmel gondol Professzor úrra. Számukat még csak megbecsülni is lehetetlen vállalkozás. Közülük a „Berek Hetven – egy élet a hadtudomány és a művészet szolgálatában, a hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntése” című meglepetéskötet szerkesztője azokat választotta ki, akiknek Professzor úr volt, vagy jelenleg is a doktori témavezetője. A Prof. Dr. Rajnai Zoltán és Dr. habil Berek Tamás PhD által lektorált könyv szakmai-tudományos részének a szerzői így Bálint Krisztián, Domján András, Dr. Elek Imre PhD, Gáll Tamás, Jurás Zsolt, Kálmán László, Dr. Kollár Csaba PhD, Dr. Schüller Attila PhD, Dr. Szabó Gyula PhD, Dr. Szűcs Endre PhD és Dr. Zöllei Zoltán PhD lettek. A kötetben a szakmai-tudományos írások mellett megtalálhatók Prof. Dr. Kovács Levente jelenlegi és Prof. Dr. Réger Mihály korábbi rektor, Prof. Dr. Cvetityánin Lívia, a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetője, illetve Prof. Dr. Rajnai Zoltán dékán, valamint a tanulmányok készítőinek köszöntői is. Professzor úr szubjektív pályaképét Berek László könyvtárigazgató és Lamár Krisztián egyetemi adjunktus rajzolták meg.

A kötet ünnepélyes átadására és Professzor úr meglepetés-köszöntésére, s ennek keretében egy zeneszámmal egybekötött születésnapi köszöntő közös éneklésre – melyet Illés Mihály munkatársunknak köszönhetünk – az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dísztermében került sor október elsején. Valamennyi kolléga és meghívott vendég maximálisan és önzetlenül azon fáradozott, hogy a Professzor úr előtt mindvégig titokban tartott ünnepség – a szeretetprojekt – jól sikerüljön. Úgy gondolom, hogy a fényképek, a baráti köszöntők és Professzor úr meghatódott és emberi reakciói erről tanúskodtak.

Amikor Professzor úrral találkozom, s megkérdezem, hogy hogy van, azt szokta mondani, hogy időarányosan. Mindannyiunk nevében írom, hogy remélem, nagyon jól van, mert akkor ez azt is jelenti, hogy még sok ideig gazdagíthat mindnyájunkat tudásával, bölcsességével, emberségével.

A hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntésének alkalmából szerkesztett kötet itt érhető el

Előadás a SecuriForum konferencián

2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartok előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén.

Előadásom rövid ismertetése: A mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó technológiák (big data analitika, IoT hálózat, felhő alapú számítástechnika, robotika, stb.) az élet szinte valamennyi területén megjelentek, vagy a közeljövőben megjelennek. Ez alól a biztonságtechnika és a biztonságtudomány sem kivétel. Az előadás a technológiai háttér és a társadalmi hatások áttekintése után konkrét példákat is ismertet a biztonságtechnika különböző léptékeiben.

További információ, illetve regisztráció a konferenciára: https://www.securiforum.com/