biztonságtudatosság kategória bejegyzései

Kiberbiztonság/Cybersecurity – új, ingyenesen elérhető kiadvány

A közelmúltban készült el Prof. Dr. Rajnai Zoltán szerkesztésében a Kiberbiztonság/Cybersecurity című, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola kutatásait és kutatási eredményeit tartalmazó kiadvány.

Professzor Úr két tanulmányomat is („A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák bemutatása a biztonságtudomány fókuszában” és „A mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásai”) érdemesnek találta arra, hogy beválogassa a tanulmánykötetbe. Ezek az írásaim az Óbudai Egyetem Mesterséges Intelligencia Műhelyének kutatási tevékenységébe és eredményeinkbe is betekintést nyújtanak.

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák bemutatása a biztonságtudomány fókuszában című tanulmányom abstractja:

A digitális kor és az adatok kora után, bár ezekkel párhuzamosan jelenleg a mesterséges intelligencia korát éljük. A mesterséges intelligencia a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, valamint a fejlett
matematikai-statisztikai módszereknek köszönhetően az élet megannyi területén kínál hatékony megoldásokat. Tanulmányom a téma fogalmi keretének, a mesterséges intelligencia és a többi tudományterület kapcsolatának vázolása után a fontosabb felhasználási és alkalmazási területek tekinti át, részletesebben a biztonságtudományi lehetőségekkel foglalkozom. Külön részben foglalkozom a mesterséges intelligencia előzményeivel, rámutatva a kibernetika fontosságára és a két terület hasonló filozófiák mentén történő működésére. Ezt követően a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákat mutatom be, nevezetesen a dolgok internetét, a felhő alapú szolgáltatásokat, a kiterjesztett és kevert valóságokat, a közösségi médiát, a mobileszközöket és -alkalmazásokat, a vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs hálózatokat, a robotokat és drónokat, a robosztus mennyiségű adatok elemzését. Írásomat azzal a megállapítással zárom, hogy elsősorban nem a nevezett technológiák természetes innovációja, hanem ezek komplex rendszerbe történő összekapcsolódása jelenti az igazi fejlődést.

A mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásai című tanulmányom abstractja:

Tanulmányomban a mesterséges intelligencia, mint komplex rendszer információbiztonsági kihívásait ismertetem. Rendszerábrámban tizenegy, egymáshoz szorosan kapcsolódó területet nevezek meg, úgymint: a szükséges adatforrások és a belőlük származó adatok meghatározása, bemeneti (input) adatok gyűjtése, adatok tisztítása, adatok tárolása, az adatok (elő)feldolgozása, az adatok értelmezése, a gépi tanulás modelljének megalkotása, a gépi tanulás a nyers, tisztított, feldolgozott (és értelmezett) adatok alapján, kimeneti (output) adatok és információk, vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs hálózatok, felhő alapú megoldások. Az egyes területeknél a jobb megértés, illetve az elméleti rendszermodell gyakorlati megvalósíthatósága érdekében kérdéseket fogalmaztam meg.

A kiadvány letölthető innen.

Kiberbiztonság/Cybersecurity

Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban

Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban címmel tartok előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola doktoranduszainak ma délelőtt „A tudomány kapujában” című workshopon.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

Aktuális témák meghirdetése az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában

A 2020/2021-es tanévre – amennyiben az illetékes kari bizottságok elfogadják – egy témát Haig Zsolt professzor úrral közösen, hármat pedig önállóan hirdetek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájába felvételiző katonai és polgári szakembereknek.

A témacímek következők:

  • A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
  • Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
  • A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
  • A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

Aki szeretne jelentkezni, arra kérem, hogy olvassa el a témavázlatot, s az ott megadott elérhetőségeken, vagy a kapcsolati űrlapon keressen meg.

A témákról bővebben

Haig Zsolt professzor úrral közös témánk:

cím: A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében

A téma rövid bemutatása: Az információs társadalommal előbb párhuzamosan futó, később azt leváltó digitális korban, vagy más névvel az adatok korában felértékelődnek az adatok és az információk, valamint az ezekből képzett vállalati/szervezeti tudások. Az adatok és az információk, s az ezeket feldolgozó, tároló, továbbító, stb. rendszerek védelme komplex jelentést kap, mivel a polgári és katonai szervezetek és egységek számára az információbiztonság műszaki-informatikai megközelítése ma már elképzelhetetlen a humán tényezők vizsgálata nélkül. A munkavégző ember megfelelő felkészítése és (tovább)képzése szakmai szolgáltatások és felnőttképzési módszerek segítségével az információbiztonság, illetve e témán belül az információbiztonság-tudatosság területén meghatározó jelentőségű a műszaki-informatikai alkalmazások, megoldások, fejlesztések, rendszerek biztonságos használata és működtetése érdekében.

témavázlat pdf-ben

Önálló témáim:

cím: Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei

A téma rövid bemutatása: Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában

A téma rövid bemutatása:

A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak, valamint az egyre varratmentesebben kapcsolódó technológiák együttműködésének (szinergia). Az információ korában (más megközelítésben az adatok, illetve a mesterséges intelligencia korában) napról napra nő a harcmezőn rendelkezésre álló adatok mennyisége – melyek a kapcsolódó technológiáknak köszönhetően számtalan forrásból, többek között a harcmezőn elhelyezett szenzorhálózatokból, az (önjáró) földi és légi járművekből, a katonai hírszerzés és felderítés (egyre gyakrabban katonai felhőben tárolt) megfigyeléseiből, a (katonai) műholdak sugárzott képeiből származnak. A műveletekben a kezdeményezőképesség megszerzése és megtartása nagyban függ a döntéselőkészítési és vezetési rendszerek működésének a gyorsaságán. A nagymennyiségű adat (közel valós) időben történő feldolgozása rendkívüli mértékben gyorsítható mesterséges intelligencia alkalmazásával, miközben a vezetési elemek létszáma és mérete is csökkenthető, ezáltal védettsége növelhető.

témavázlat pdf-ben

cím: A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére

A téma rövid bemutatása: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma a reális gazdasági és technikai/műszaki elemzéseken alapuló, elsősorban a jövőkutatás módszereit felhasználó utópiák és disztópiák megalkotását célozza meg, melyek – a katonai fókusz mellett – a rendvédelmi, illetve a civil/polgári dimenziókra is kitérnek, mint a vizsgált terület tágabb környezetére. A témát választó doktorandusznak a képzés során alapos ismereteket kell szereznie azokkal az előzményekkel (általános és katonai kibernetika, játékelmélet, stb.), illetve jelenleg alkalmazott módszerekkel és megoldásokkal (gépi tanulás, big data analitika, új típusú informatikai és információbiztonsági fejlesztések, kiterjesztett és kevert valóságok használata a műveleti aktivitásokban, robothadviselés, kiberhadviselés, katonai szenzortechnika és -hálózat) kapcsolatban, melyek logikus következményét adják a mesterséges intelligencia és a jövő hadviselésének kapcsolatáról szóló szakmailag igényes leíratnak. Elvárt továbbá a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák informatikai és információbiztonsági kockázatainak a számbavétele és elemzése, figyelembe véve a katonai/védelmi területek, illetve a Magyar Honvédség aktuális elvárásait is.

témavázlat pdf-ben

A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában

Tóth Péter professzor úr megtisztelő meghívására fogok előadást tartani 2019. november 21-én, délelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencián  „A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában” címmel.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A társadalmi kredit rendszerének információbiztonsági kérdései

Ma került megrendezésre az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán a XXXV. Jubileumi Kandó Konferencia, ahol „A társadalmi kredit rendszerének információbiztonsági kérdései” címmel tartottam előadást. Inspiráló volt a számomra, hogy az előadás után még közel negyed órán keresztül kaptam kérdéseket a hallgatóságtól, többek között a rendszer európai és magyarországi implementálhatóságával és ennek etikai következményeivel kapcsolatban is.

Előadásom betekintést engedett abba a kutatásomba, melynek támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programja.

Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával

2019 októberének elején jelent meg Simon János professzor úr szerkesztésében, a CEPoliti Kiadó gondozásában az „Egy csodálatos magyar elme – Harsányi János élete és munkássága” című, tizenhárom tanulmányt tartalmazó tudományos-szakmai könyv.

A kötetben tanulmányait Dr. Ignácz Lilla, Prof. Dr. Pokol Béla, Prof. Dr. Simon János és Dr. Zachar Péter lektorálták, az igényes megjelenés (borító és tördelés) Simon Bálint érdeme.

A könyvben a 331. oldaltól kezdődően olvasható a „A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával” című írásom, melynek bevezetőjében a következőket írom:

Egy csodálatos magyar elme

Egy csodálatos magyar elme

A játékelmélet és a(z információ)biztonság kapcsolata már több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a két terület kapcsolódási pontjainak bemutatásával és lehetséges közös fejlődési irányainak meghatározásával eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott. Ha a téma történeti, s különösen hazai vonatkozású fundamentumát kívánjuk megadni, akkor mindenekelőtt Neumann Jánost kell megnevezni. Neumannt ugyanis nem csak a digitális számítógép elvi alapjainak megalkotásáért tiszteljük, hanem a játékelmélet területén folytatott tevékenységéért is, hiszen ő volt az, aki egy 1928-ban megjelent munkájával útjára indította a játékelméletet (Neumann 1928). Ez ma már többek között a matematikában, a közgazdaságtanban, a pszichológiában, a szociológiában, a számítástechnikában, a biológiában, s újabban a mesterséges intelligenciában, a gépi tanulásban, valamint az ember-gép (ember-robot) interakcióinak vizsgálatában is fontos szerepet kap. A játékelmélet fontosságát és elismertségét jelzi, hogy többen kaptak Nobel-díjat e területen (is) végzett tevékenységükért, nevezetesen Reinhard Selten, John Forbes Nash, Harsányi János, Thomas Schelling, Robert Aumann, Leonid Hurwicz, Eric Maskin, Roger Myerson, Alvin E. Roth, Lloyd S. Shapley, Jean Tirole.
A tanulmány a biztonság, s azon belül az információbiztonság és a játékelmélet kapcsolatát, valamint e kapcsolat többi tudományterülettel való relációját kívánja bemutatni. A biztonság fogalmi keretébe elsősorban a fizikai, a logikai, valamint a humán biztonság tartozik, melyek közül jelen írásban a humán biztonságra helyeződik a hangsúly. Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme maga az ember, aki általában a rendszereket tervezi, használja, fenntartja, üzemelteti, fejleszti, javítja. Az ember társas lény, kapcsolatba kerül más emberekkel, azokkal adatokat, információkat, tudást, tapasztalatot, bölcsességet oszt meg. A kommunikációs szituációk a játékelmélet diszciplináris keretében is vizsgálhatók, mivel a játékosok száma, a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek és információk száma, a kooperatív, illetve kompetitív játékstratégia, a döntéshez rendelkezésre álló idő, a szituációt befolyásoló környezet, valamint a véletlen megjelenése összességében vizsgálódásra alkalmas terepet ad.
A digitális korban, vagy más névvel az adatok korában az adat és az információ felértékelődött, megszerzése, felhasználása előnyt jelent, míg elvesztése, vagy illetéktelen kezekbe kerülése hátrányt jelent. Az információbiztonság területén a szigorúan titkos, a titkos, a bizalmas, a korlátozott terjesztésű, illetve a szabadon hozzáférhető adatokat különböztetjük meg. E besorolás, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok értelmében a személy-személy, illetve szervezet-szervezet (képviselői) közötti kommunikáció rendszerint nem lehet teljes információs, még akkor sem, ha mindkét fél legális-illegális módszerekkel minél több információt akar megtudni a másikról, annak viselkedéséről, döntési helyzetéről, pozíciójáról, stb. Ez összességében azt jelenti, hogy a személyközi kommunikáció és a humán információbiztonság területén elsősorban a Harsányi-féle nem teljes információs játékokkal lenne célszerű foglalkozni. Ahogy majd írásomban látni fogjuk a teljes információs játékok is jó lehetőséget adnak a vizsgálódásra, különösen, hogy tanulmányomnak nem célja a komoly matematikai képletek, bizonyítások, levezetések, igazolások közlése, sokkal inkább a közérthetőség és a középiskolai matematikai tudást feltételező megismerhetőség biztosítása.
A fentiek alapján tanulmányomat a biztonság, az információbiztonság, a humán biztonság, a személyközi kommunikáció, valamint a kommunikációs szituációk mentén építem fel, szem előtt tartva a játékelmélet (nem csak) Harsányi-féle megközelítését.