A polgári és katonai képzésben alkalmazható mesterséges intelligenciáról és a hozzá kapcsolódó technológiákról tartottam előadást. A bemutató az MI működésének alapjaitól és gyakorlati megjelenési formáitól vezet el az oktatásban és továbbképzésben felmerülő kérdésekig.
Az előadás időpontja: 2021-11-24.
A prezentáció külön oldalon is megtekinthető:
Előadásomban azt vizsgáltam, hogyan tanul a mesterséges intelligencia, és hogyan segítheti az emberek tanulását. A polgári és katonai képzés példáin keresztül mutattam be az MI oktatási alkalmazásainak lehetőségeit.
Az előadás időpontja: 2021-09-28.
A prezentáció külön oldalon is megtekinthető:
Az előadásban a mesterséges intelligencia fejlődésének hátterét, társadalmi és gazdasági hatásait jártam körül. A technológiai lehetőségek mellett azt a kérdést is felvetettem, milyen jövőképeket kapcsolunk az MI-hez, és hogyan készülhetünk fel a változásokra.
Az előadás időpontja: 2021-09-24.
A prezentáció külön oldalon is megtekinthető:
Tóth Olivérrel közös kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogyan hatott a járvány a hátrányos helyzetben élő családok megélhetésére és biztonságára. A 861 válaszadóval készült online felmérés a családi helyzetre, a munkavállalásra, az anyagi körülményekre és a járvány miatt kialakult nehézségekre is kitért.
Az előadás időpontja: 2021-02-26.
A prezentáció külön oldalon is megtekinthető:
Az alábbi közleményekben foglalkoztunk a témával.
A kétrészes tanulmány első része a gépi látás, a neurális hálózatok és az objektumfelismerés elméleti alapjait foglalja össze. Bemutatja a későbbi gyakorlati fejlesztéshez alkalmazott Intel Neural Compute Stick, OpenVINO és Raspberry Pi környezetet is.
Szerző(k): Csaba Kollár; Barna Nagy.
A tanulmány második része az objektumok mozgóképen történő felismerésének gyakorlati megvalósítását mutatja be. A viszonylag alacsony költségű fejlesztési és tesztkörnyezet a szakmai alkalmazások mellett az oktatásban és hallgatói kísérletekben is használható kiindulópontot kínál.
Szerző(k): Csaba Kollár; Barna Nagy.
A kiemelt kép MI-vel készült illusztráció.
Megjelent „Téged is figyelnek!” című tanulmányom.
A cikk a digitális megfigyelés és a magánszféra kapcsolatát járja körül. Bemutatja, hogyan adunk át önként adatokat a kényelmes szolgáltatásokért cserébe, és miért fontos tudatosabban dönteni arról, mit osztunk meg magunkról. Az írás társadalmi és pszichológiai szempontokat kapcsol össze.
Szerző(k): Kollár Csaba.
A kiemelt kép MI-vel készült illusztráció.
2011-ben jelent meg a „A KÖRNYEZETFILOZÓFIA ÉS A KÖRNYEZETBIZTONSÁG
RENDSZERELVŰ ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉSE” című könyvem, néhai Staller Tamás professzor úr, a Szent István Egyetem és az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem
egyetemi tanára, barátom inspirálására, aki egyben ennek az első kiadásnak a lektora is volt.
Most, 2021-ben, tíz évvel az első kiadás után jelent meg a 3. átdolgozott kiadás, melyet Staller Tamás professzor úr emlékére ajánlottam fel.
A kiadvány elektronikus változata itt érhető el, s változtatás nélkül szabadon terjeszthető:
Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
TÉMAKIÍRÁS
Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
katonai műszaki tudományok
Katonai Műszaki Doktori Iskola
témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): KMDI
helyszín rövidítés: KMDI
A kutatási téma leírása:
A tudományos probléma megfogalmazása*
Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.
Kutatási célkitűzések:
(1) A hazai és a nemzetközi releváns szakirodalom feldolgozása.
(2) A kibernetikai és játékelméleti alapok megismerése, elsősorban a katonai értelmezés fókuszában.
(3) Az ember-gép interakció értelmezése a különböző tudományok megközelítése alapján.
(4) Hangsúlyosabban megvizsgálni a katona-gép kölcsönös tanító-fejlesztő lehetőségeit a katonai és katonai műszaki területeken.
(5) Elemezni a gép (mesterséges intelligencia) döntéselőkészítő, -támogató és -hozó lehetőségeit a Sheridan-skála (és/vagy más releváns megközelítés) alapján a katonai és katonai műszaki területeken.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
(1) A katona-robot interakció vizsgálata és részletes bemutatása
(2) A katona-robot együttműködésen alapuló kompetencia- és képességfejlesztési tanulási és tanítási módszerek vizsgálata, új módszerek kidolgozása, ezek kipróbálása és validálása
(3) A humán (katonai) döntési folyamatot támogató gépi (mesterséges intelligencia) algoritmusok és eljárások vizsgálata, a kritikus döntési helyzetekben és katonai műveleti területen (is) alkalmazott kockázatcsökkentési protokollok kidolgozása és gyakorlati kipróbálása
(4) A gépi tanulásból/tanításból eredő (nem csak) információbiztonsági problémák kezelésére kidolgozott módszertan, mely adaptálható a Magyar Honvédség számára
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2021-06-30
A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
TÉMAKIÍRÁS
Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
katonai műszaki tudományok
Katonai Műszaki Doktori Iskola
témavezető: Kollár Csaba
társtémavezető: Prof. Dr. Haig Zsolt
helyszín (magyar oldal): KMDI
helyszín rövidítés: KMDI
A kutatási téma leírása:
A tudományos probléma megfogalmazása*
Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme a rendszerek fejlesztésével, használatával, üzemeltetésével foglalkozó polgári, vagy katonai (szak)ember. Az ő információbiztonság-tudatosságának megléte és fejlesztése így kiemelt feladat az információbiztonság területén.
Kutatási célkitűzések:
A téma három célkitűzésnek kíván eleget tenni. (1) A humán tényezők szerepének és fontosságának vizsgálata az információbiztonság komplex értelmezésében a polgári és katonai szervezetekben és egységekben dolgozó (felső)vezetők és alkalmazottak körében. (2) Feltárni és bemutatni azokat a (kiber)támadási pontokat, platformokat és helyzeteket, ahol a social engineerek a munkavégző ember általános és személyére vonatkozó pszichológiai és kommunikációs tulajdonságainak ismeretében képesek realizálni a számítógép-, illetve a humán alapú social engineering technikákat. (3) Olyan képzési és (tovább)képzési módszereket és eljárásokat kidolgozni az egyéni és csoportos oktatás, tanácsadás, coaching, mentorálás és egyéb szakmai szolgáltatások során, amelyek a munkát végző embert felkészítik a social engineering típusú támadások felismerésére és kivédésére, illetve folyamatosan erősítik és fejlesztik információbiztonság-tudatosságát.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
(1) A social engineering technikák pszichológiai, szociológiai és kommunikációs mód-szereinek vizsgálata és részletes bemutatása (pl.: hazugság, manipuláció, személy- és csoportközi kommunikáció) az információbiztonság komplex megközelítésében.
(2) Képzési és továbbképzési programok, szakmai szolgáltatási megoldások kidolgozása, melyek folyamatosan erősítik és fejlesztik a (felső)vezetők és beosztottaik információbiztonság-tudatosságát.
(3) A képzési programok és szakmai szolgáltatások bevezetése a polgári és katonai szer-vezetek és egységek információbiztonsági felkészítési és fejlesztési programjaiba.
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2021-06-30
A komplex domotika rendszerek működése és információbiztonsági kérdései
TÉMAKIÍRÁS
Intézmény: Óbudai Egyetem
katonai műszaki tudományok
Biztonságtudományi Doktori Iskola
témavezető: Kollár Csaba
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház utca 8.
helyszín rövidítés: ÓEBGK
A kutatási téma leírása:
Az utóbbi években a domotika, vagyis az intelligens házak/épületek tudománya egyre komolyabb szerepet kap a nemzetközi tudományos diskurzusokban. A domotika elvárások szerint varratmentes módon integrálja magába az épületgépészet, az épületvillamosság, az épületautomatizálás (épületinformatika), valamint a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit annak érdekében, hogy az épített lakó- és munkakörnyezetben levő ember magát minél komfortosabban, kényelmesebben, biztonságosabban érezze. A domotika rendszerekben felhasznált szenzoroknak köszönhetően nagyon sok és folyamatosan termelődő adat áll rendelkezésre az épületről, valamint közvetlen környezetéről (pl.: hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, jelenlevők száma), s az adatok feldolgozása és elemzése révén olyan (intelligens) döntést tud hozni a domotika rendszer, mely a hozzá kapcsolódó aktuátorok segítségével a fizikai világban számos épületgépészeti és épületvillamossági kör válik komplex – a többi rendszerelem állapotát is fegyelembe vevő – módon szabályozhatóvá.
Kutatási célok:
1. A hazai és külföldi releváns szakirodalom feldolgozása.
2. A domotikában alkalmazott szenzorok és aktuátorok vizsgálata a komplex rendszer elvárásainak függvényében.
3. A domotikában alkalmazott vezetékes és vezeték nélküli adattovábbítási lehetőségek információbiztonsági vizsgálata és a sebezhetőségek feltérképezése.
4. Az intelligens épületek és az intelligens városok kapcsolódási lehetőségeinek a vizsgálata.
5. Olyan releváns és a gyakorlatban is alkalmazható domotika megoldások kidolgozása, amelyek házzá tudnak járulni a jobb, kényelmesebb és biztonságosabb lakó- és középületek megteremtéséhez.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol B2
további elvárások:
Nyitottság a fizetős és szabadon elérhető, releváns szoftverek alapos megismerésére és elsajátítására
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2021-08-31