A 2020/2021-es tanévre – amennyiben az illetékes kari bizottságok elfogadják – egy témát Haig Zsolt professzor úrral közösen, hármat pedig önállóan hirdetek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájába felvételiző katonai és polgári szakembereknek.
A témacímek következők:
- A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
- Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
- A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
- A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére
Aki szeretne jelentkezni, arra kérem, hogy olvassa el a témavázlatot, s az ott megadott elérhetőségeken, vagy a kapcsolati űrlapon keressen meg.
A témákról bővebben
Haig Zsolt professzor úrral közös témánk:
cím: A humán tényezők szerepe az információbiztonság komplex értelmezésében
A téma rövid bemutatása: Az információs társadalommal előbb párhuzamosan futó, később azt leváltó digitális korban, vagy más névvel az adatok korában felértékelődnek az adatok és az információk, valamint az ezekből képzett vállalati/szervezeti tudások. Az adatok és az információk, s az ezeket feldolgozó, tároló, továbbító, stb. rendszerek védelme komplex jelentést kap, mivel a polgári és katonai szervezetek és egységek számára az információbiztonság műszaki-informatikai megközelítése ma már elképzelhetetlen a humán tényezők vizsgálata nélkül. A munkavégző ember megfelelő felkészítése és (tovább)képzése szakmai szolgáltatások és felnőttképzési módszerek segítségével az információbiztonság, illetve e témán belül az információbiztonság-tudatosság területén meghatározó jelentőségű a műszaki-informatikai alkalmazások, megoldások, fejlesztések, rendszerek biztonságos használata és működtetése érdekében.
Önálló témáim:
cím: Ember–gép csoport alapú képességfejlesztés lehetőségei
A téma rövid bemutatása: Az ember-gép (specifikusabb megfogalmazásban a katona-robot/mesterséges intelligencia) kapcsolatában markáns különbség figyelhető meg abban, hogy a gép/robot besorolását tekintve az ipari, kutató, mentési, orvosi, rekreációs, vagy inkább az interaktív (társadalmi, terápiás képességgel rendelkező) csoportba tartozik-e, illetve milyen katonai/védelmi (komplex) problémák és feladatok megoldására és milyen katonai/védelmi (műveleti) területeken alkalmazható. Ez utóbbinál már a robot a fejlettebb mesterséges intelligencia támogatottságának köszönhetően a különböző gépi tanulási módszerek segítségével fejleszthető, így egyre több katonai/védelmi (munka)területen nem csak a feladatok automatizált ellátásában, hanem a katonával/parancsnokkal közösen a döntések előkészítésében, a katonai/védelmi döntések támogatásában, illetve (a (közel)jövőben) már az automatikus döntéshozatalban is szerepet kap. A katona-gép humán aspektusában egyaránt jelen van a katona gépet tanító, illetve a gép katonát tanító lehetősége is, ami akár a katona, akár a gép (mesterséges intelligencia) számára a kompetenciák és képességek fejlesztését is lehetővé teszi. A témát választó doktorandusznak elsősorban a téma komplex és sokdimenziós interpretatív megközelítései közül a katona-robot értelmezéssel kell foglalkoznia, nem kizárva természetesen a kapcsolódó rendvédelmi, nemzetbiztonsági és polgári területek bemutatását sem.
cím: A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az MH műveletei előkészítésében és végrehajtásában
A téma rövid bemutatása:
A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak, valamint az egyre varratmentesebben kapcsolódó technológiák együttműködésének (szinergia). Az információ korában (más megközelítésben az adatok, illetve a mesterséges intelligencia korában) napról napra nő a harcmezőn rendelkezésre álló adatok mennyisége – melyek a kapcsolódó technológiáknak köszönhetően számtalan forrásból, többek között a harcmezőn elhelyezett szenzorhálózatokból, az (önjáró) földi és légi járművekből, a katonai hírszerzés és felderítés (egyre gyakrabban katonai felhőben tárolt) megfigyeléseiből, a (katonai) műholdak sugárzott képeiből származnak. A műveletekben a kezdeményezőképesség megszerzése és megtartása nagyban függ a döntéselőkészítési és vezetési rendszerek működésének a gyorsaságán. A nagymennyiségű adat (közel valós) időben történő feldolgozása rendkívüli mértékben gyorsítható mesterséges intelligencia alkalmazásával, miközben a vezetési elemek létszáma és mérete is csökkenthető, ezáltal védettsége növelhető.
cím: A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jövő hadviselésére
A téma rövid bemutatása: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiái (big data analitika, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, kiterjesztett és kevert valóságok, IoT, IIoT és szenzorhálózatok, felhő alapú számítástechnika, robotok, drónok, stb.) az élet szinte valamennyi területén – így a védelmi területeken is – megjelentek, köszönhetően a számítási kapacitások exponenciális növekedésének, a rendelkezésre álló robosztus adatmennyiségnek, illetve a fejlett és folyamatosan fejlődő (tanuló)algoritmusoknak. A téma a reális gazdasági és technikai/műszaki elemzéseken alapuló, elsősorban a jövőkutatás módszereit felhasználó utópiák és disztópiák megalkotását célozza meg, melyek – a katonai fókusz mellett – a rendvédelmi, illetve a civil/polgári dimenziókra is kitérnek, mint a vizsgált terület tágabb környezetére. A témát választó doktorandusznak a képzés során alapos ismereteket kell szereznie azokkal az előzményekkel (általános és katonai kibernetika, játékelmélet, stb.), illetve jelenleg alkalmazott módszerekkel és megoldásokkal (gépi tanulás, big data analitika, új típusú informatikai és információbiztonsági fejlesztések, kiterjesztett és kevert valóságok használata a műveleti aktivitásokban, robothadviselés, kiberhadviselés, katonai szenzortechnika és -hálózat) kapcsolatban, melyek logikus következményét adják a mesterséges intelligencia és a jövő hadviselésének kapcsolatáról szóló szakmailag igényes leíratnak. Elvárt továbbá a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák informatikai és információbiztonsági kockázatainak a számbavétele és elemzése, figyelembe véve a katonai/védelmi területek, illetve a Magyar Honvédség aktuális elvárásait is.
