2019.10.13. nap bejegyzései

A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával

2019 októberének elején jelent meg Simon János professzor úr szerkesztésében, a CEPoliti Kiadó gondozásában az “Egy csodálatos magyar elme – Harsányi János élete és munkássága” című, tizenhárom tanulmányt tartalmazó tudományos-szakmai könyv.

A kötetben tanulmányait Dr. Ignácz Lilla, Prof. Dr. Pokol Béla, Prof. Dr. Simon János és Dr. Zachar Péter lektorálták, az igényes megjelenés (borító és tördelés) Simon Bálint érdeme.

A könyvben a 331. oldaltól kezdődően olvasható a “A játékelmélet kapcsolata az információbiztonsággal és annak humán aspektusával” című írásom, melynek bevezetőjében a következőket írom:

Egy csodálatos magyar elme

Egy csodálatos magyar elme

A játékelmélet és a(z információ)biztonság kapcsolata már több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a két terület kapcsolódási pontjainak bemutatásával és lehetséges közös fejlődési irányainak meghatározásával eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott. Ha a téma történeti, s különösen hazai vonatkozású fundamentumát kívánjuk megadni, akkor mindenekelőtt Neumann Jánost kell megnevezni. Neumannt ugyanis nem csak a digitális számítógép elvi alapjainak megalkotásáért tiszteljük, hanem a játékelmélet területén folytatott tevékenységéért is, hiszen ő volt az, aki egy 1928-ban megjelent munkájával útjára indította a játékelméletet (Neumann 1928). Ez ma már többek között a matematikában, a közgazdaságtanban, a pszichológiában, a szociológiában, a számítástechnikában, a biológiában, s újabban a mesterséges intelligenciában, a gépi tanulásban, valamint az ember-gép (ember-robot) interakcióinak vizsgálatában is fontos szerepet kap. A játékelmélet fontosságát és elismertségét jelzi, hogy többen kaptak Nobel-díjat e területen (is) végzett tevékenységükért, nevezetesen Reinhard Selten, John Forbes Nash, Harsányi János, Thomas Schelling, Robert Aumann, Leonid Hurwicz, Eric Maskin, Roger Myerson, Alvin E. Roth, Lloyd S. Shapley, Jean Tirole.
A tanulmány a biztonság, s azon belül az információbiztonság és a játékelmélet kapcsolatát, valamint e kapcsolat többi tudományterülettel való relációját kívánja bemutatni. A biztonság fogalmi keretébe elsősorban a fizikai, a logikai, valamint a humán biztonság tartozik, melyek közül jelen írásban a humán biztonságra helyeződik a hangsúly. Az informatikai rendszerek leggyengébb láncszeme maga az ember, aki általában a rendszereket tervezi, használja, fenntartja, üzemelteti, fejleszti, javítja. Az ember társas lény, kapcsolatba kerül más emberekkel, azokkal adatokat, információkat, tudást, tapasztalatot, bölcsességet oszt meg. A kommunikációs szituációk a játékelmélet diszciplináris keretében is vizsgálhatók, mivel a játékosok száma, a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek és információk száma, a kooperatív, illetve kompetitív játékstratégia, a döntéshez rendelkezésre álló idő, a szituációt befolyásoló környezet, valamint a véletlen megjelenése összességében vizsgálódásra alkalmas terepet ad.
A digitális korban, vagy más névvel az adatok korában az adat és az információ felértékelődött, megszerzése, felhasználása előnyt jelent, míg elvesztése, vagy illetéktelen kezekbe kerülése hátrányt jelent. Az információbiztonság területén a szigorúan titkos, a titkos, a bizalmas, a korlátozott terjesztésű, illetve a szabadon hozzáférhető adatokat különböztetjük meg. E besorolás, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok értelmében a személy-személy, illetve szervezet-szervezet (képviselői) közötti kommunikáció rendszerint nem lehet teljes információs, még akkor sem, ha mindkét fél legális-illegális módszerekkel minél több információt akar megtudni a másikról, annak viselkedéséről, döntési helyzetéről, pozíciójáról, stb. Ez összességében azt jelenti, hogy a személyközi kommunikáció és a humán információbiztonság területén elsősorban a Harsányi-féle nem teljes információs játékokkal lenne célszerű foglalkozni. Ahogy majd írásomban látni fogjuk a teljes információs játékok is jó lehetőséget adnak a vizsgálódásra, különösen, hogy tanulmányomnak nem célja a komoly matematikai képletek, bizonyítások, levezetések, igazolások közlése, sokkal inkább a közérthetőség és a középiskolai matematikai tudást feltételező megismerhetőség biztosítása.
A fentiek alapján tanulmányomat a biztonság, az információbiztonság, a humán biztonság, a személyközi kommunikáció, valamint a kommunikációs szituációk mentén építem fel, szem előtt tartva a játékelmélet (nem csak) Harsányi-féle megközelítését.

A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén

2019. október 10-én, 11:20 kezdettel tartottam előadást a SecuriForum 2019-es konferenciáján. Előadásom címe: A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a biztonságtechnika területén. Az előadás prezentációja a https://www.slideshare.net/drkollarcsaba/mesterseges-intelligencia-biztonsagtechnika linken érhető el.